Háztartási ismeretek – Folttisztítás (2. rész)

Ott hagytuk abba a szemináriumot, hogy megtanultuk helyesen tisztítani a fehérneműnket. Éreztem én, hogy rám fér még egy kis művelődés háziasszony témában, most éppen arra keresem a választ, hogy ha egész nap kinn vagyunk a gyerekekkel a kertben, akkor mégis mikor tegyem rendbe a lakást. De ez csak az egyik dolog: mégis mitől lesz koszos ha mi kint vagyunk???

A második fejezet nyitómondata meghatározza a könyv célcsoportját is:

“Nagyon fontos tudnivaló, különösen fiatal és tapasztalatlan háziasszonyok számára (ez itt én volnék), hogy minden marószert, szalmiákszeszt, hidrogén-szuperoxidot, ammóniákot stb. csak nagyon higított állapotban szabad használnunk…”

Rendben van, feljegyeztem, ha alkalomadtán beszerezni óhajtanám fent említett szereket, ügyelek majd a hígítási arányra. Amúgy nem is kell az a sok vegyi anyag a lakásba, elég csak a kamrát kirámolni néhány hüvelyesért:

“Mindenféle szövetből kivehetjük a foltot egy régi háziszerrel, amely azonfelül nem veszi ki a ruha színét s nem árt a szövetnek. Ez a babfőzet vagy babvíz. Erre a célra száraz, kemény babot főzünk sótalan vízben.”

A kézikönyv leszámol az extrém szennyeződésekkel is:

“Ha a fehérneműbe csukamájolaj-folt kerül, a vászonnemű mindkét oldalát bekenjük vajjal s egy napig így hagyjuk.”

“Enyvet mosóruhából nagyon könnyű kivenni.”

“Friss firjánszfolt benzinnel vagy éterrel is kijön…”

És hogy mit tegyünk ha a gyerek lekakaózza a ruháját?

“Nyomkodjuk meg a foltos helyeket tojássárgája és glicerin keverékével, hagyjuk rajta néhány pillanatig, aztán mossuk át az egész terítőt langyos vízben. Nedvesen, baloldaláról kell vasalni.”

Azt hiszem ezt én ott szúrom el mindig, hogy jobb oldalról vasalom a ruhákat. Vagy ott, hogy Persillel mosok.

Ha pedig már minden létező foltot eltávolítottunk és illatosan lengedeznek a ruhák a szárítón, apropó szárító: “szárítókötelet úgy tisztítunk, hogy szappanos vízből forró lúgot készítünk, ebbe boraxot és szódát is teszünk s a kiteregetett szárítókötelet 10-15 percig főzzük benne”. Aki ezt az utasítást tudja értelmezni, azt felveszem az ajándékbögre listámra. Na szóval, ha már minden ruha tiszta, itt az ideje kicsit a lakásban is körülnézni. Tisztítsuk meg a hegedűhúrt (spirituszba mártott fehér vászonronggyal), törölgessük át a napernyőt és az esernyőt is (ez utóbbit nem szabad kefélni, mert a kefélés árt az anyagnak). A fényképeket friss zsemlyebéllel vagy spirituszba mártott vattacsomóval lehet tisztítani, bőrbe kötött könyveket benzines magnéziaporral, játékkártyát stearinnel. “Flanellruhával aztán jól utánadörzsöljük. A kölni víz is jó erre a célra. (…) Ne mulasszuk el a kártyák éleit is megtisztogatni.”

Édes jó istenem, de boldog is lennék, ha csak a játékkártyák éle lenne retkes a lakásban.

Papírból vérfoltot(!) klórral lehet eltávolítani. Tehát ha mondjuk vérzik a gyerek orra és te Szilviával (a papírtörlővel) itatod fel, csak némi klórra van szükséged a kitisztításához, utána újrahasznosíthatod akár ablakpucoláshoz is.

Sokat foglalkozik a fejezet, de a könyv egésze is a vérfoltokkal. Vérfolt eltávolítása selyemből, bársonyból, plüssből, színes szövetből, crepe de Chine ruhából, de ezeket szerintem nem kell megtanulnunk. Javasolom, hogy ha vérzik valamink, használjunk bátran papírtörlőt a nemkívánatos vér felitatására és azt – szükség esetén – az imént felvázolt módon könnyedén ki tudjuk tisztítani.

A további fejezeteket (Fátyol és csipke, Prémek megóvása, Kesztyűtisztítás, Tollak tisztítása, A szalmakalap) -érdeklődés esetén- zanzásítva tárgyaljuk, a kézikönyv ugyanis véleményem szerint indokolatlanul sok figyelmet szentel ezekre a témakörökre. A későbbiekben szó lesz a padlóápolásról, a gumineműk, szobanövények megóvásáról is.

Ööööö, vegyük végig a könyvet?