A téli időszámítás beköszöntével nem csak abban az örömben részesülünk, hogy koromsötétben battyoghatunk hazafelé a bölcsiből, hanem abban is, hogy a gyerekeim mindezt bokáig lógó takonnyal kivitelezik. Amit amúgy lazán figyelmen kívül is hagyhatnék, mert a sötétben úgysem látszik (a kabátot meg majd kimosom), de őket zavarja és mi, anyák, elvileg nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi szempontokat is figyelembe veszünk, amikor kezeljük a folydogáló orrot.
Kezeljük, de hogyan? Mi tegnap belefutottunk egy elég érdekes élménybe, amit szeretnék elmesélni. Történt ugyanis, hogy múlt héten Abi cica már olyan szinten taknyos volt, hogy eltanácsolták a bölcsődéből. Nem is bántam annyira, azt gondoltam, hogy itthon majd én jól kikezelem, napjában többször orrszívózom, cseppentgetem és infralámpázom a problémás testrészt, így legalább megelőzöm, hogy a fülére menjen a váladék. Kezelgettem becsülettel, ő meg szépen tűrte a kiképzést, ám egy hét alatt sem javult túl sokat a helyzet.
Ajánlottak nekem egy helyet, egy fül-orr-gégészeti rendelőt, ahol orrmosást végeznek a gyereken, illetve ennél kicsit szakszerűbben Proetz-kezelésnek hívják az eljárást, ki lehet guglizni, hogy miről szól, ha valaki nem ismeri. Úgy voltam vele, hogy ártani biztos nem árt, elmegyünk kipróbálni. Az ajánlott honlapon böngészve nagyon szimpatikusnak tűnt a páciens alapos megvizsgálásával kecsegtető alapos személyes konzultáció, műszeres mérés, hogy meddig ér a takony a fülben (apropó, ti tudtátok, hogy a “taknyos” szót csak liberális nevelési elvekkel bíró, szabad szellemű anyák használják, mert a helyes megnevezés a “folyik az orra”?), hogy nincs várakozási idő és barátságos a környezet. Ráadásul Fricikémet is éppen el akartam vinni fül-orr-gégészhez, mert nagyon sokszor vérzik az orra, meg ebben a téli időszakban konstans folyik az orra, gondoltam neki sem árt egy alapos átmosás.
Férjem segítségével elszállítottuk a gyermekeket a megadott címre, ahol azzal kezdődött a kalandunk, hogy sajnálatos módon nem fértünk be a rendelőbe. Illetve befértünk volna, élére hajtogatva, de akkor bizonyára elszívtuk volna az összes felhasználható levegőt, így az asszisztens (orvos?) tanácsára kint maradtunk az ajtó előtt. Esett mondjuk az eső és nem voltak rendesen felöltözve a gyerekek, mert csak beugrottunk a kocsiba, de végül is kibírtuk azt a pár percet, türelmes fajta vagyunk, de azért az első adódó ajtónyitásnál behatoltunk az objektumba. Hát volt ott nagy klubélet kérem szépen! Egymást túlharsogva kaszinóztak a törzsvendégek, ki-ki a takonyfellazító (bocs, megint káromkodtam) készülék gázgőzmaszkja alól, ki-ki a bioptronlámpa mögül, ki-ki a benti, egyelőre számunkra ismeretlen helyiségek felől próbálta túlharsogni a másikat. Gyerekek, felnőttek egyaránt. Mindenki tegezett mindenkit (minket is), fogalmam sem volt, hogy ki az orvos és ki nem, valaki leültetett gyerek numero eggyel a fellazító készülékhez, hogy ott ücsörögjünk 10 percet, de a használati útmutatóval és jó tanácsokkal már egy igencsak náthásnak tűnő törzsvendég látott el. Aztán a férjem bement a kicsivel orrszívózni, addig én Fricivel gőzölögtem, majd sebtében felvették az adatokat, meg hogy miért jöttünk. Hangsúlyoztam, hogy a nagynak gyakran vérzik az orra. Ezek után sebtiben behívtak Fricikével is a kezelésre, majd kicsit lámpáztunk és fizettünk.
Akkora volt a káosz, annyi volt a páciens és olyan mértékű volt a fejetlenség, hogy Frici orrával nem foglalkozott senki és egyik gyerek fülét sem mérték meg, de még csak bele sem néztek. Azt gondolom, hogy az lenne a minimum egy (magán)orvostól, hogy némi vizsgálattal, kérdezősködéssel kezdi, nem pedig egyből nekiesik a gyereknek. Aztán meg azzal bocsátottak utunkra, hogy még sokszor kell visszajönni, mert bár most elfelejtették megmérni, de biztos hogy a fülükre ment a váladék, ezt majd legközelebb leellenőrzik és akkor meglátjuk. És higgyük el, hogy legközelebb már nem fognak annyira ordítani a gyerekek,mert ez nem fáj, itt van például ez a kislány is, Ikszipsz Ilonka, ő is már három hónapja jár és már egyedül fogja az orrszívót. Már megint csak én érzem úgy, hogy ez NEM referencia? A fene akarja hónapokon át klubjelleggel orrszívásra hordani a gyereket! És hogy használjunk fülmelegítő sapkát. Naponta 4-5 alkalommal; nyugodtan a téli sapka alá is felhúzhatom, ha kimegyünk az udvarra. Én nem vagyok orvos és szerencsére nem sok tapasztalatom van a fülbetegségekkel, de biztos, hogy mindenféle fülproblémára jó a melegítés? Laikusként hogyan tudom eldönteni, hogy mi a baja a gyereknek és hogy arra épp jó-e a meleg? Ráadásul ha nem is fájlalja a gyerek a fülét, akkor meg minek melegítsem ész nélkül? Főleg kintre. Majd jól hozzászokik, elkényelmesedik a kis füle és egy kóbor fuvallattól is ágynak dől a gyerek. Tényleg ennyire elébe kellene menni a megbetegedésnek?
Szerintem ez az egész orrszívózás is túl van kicsit misztifikálva. Magyarországon a legtöbb kisgyerekes családban alapfelszereltség a porszívócsőre csatlakoztatható orrszi-porszi, ahogy sokaknál a hűtőben figyel a gyógyszertári varázsorrcsepp is. Én, amikor először mentünk síelni az akkor 5 hónapos fiunkkal, komolyan elgondolkodtam azon, hogy nem csak az orrsziporszit, de az egész porszívónkat bepakolom a kombiba, mert hátha az osztrákoknál nem lesz, vagy nem kompatibilis az orrszívóval. Végül lebeszéltem magam erről (és egyéb haszontalanságokkal töltöttem színültig a csomagtartót) és szerencsére egyáltalán nem volt szükség rá. Ha mégis kellett volna és esetleg otthon felejtjük a berendezést, azt Ausztriában igen nehezen pótoltuk volna, arrafelé ugyanis nem divat az orrszívózás. Ahogy sok más (nyugati) országban sem. Abba most nem mennék bele, hogy sok helyütt még az orrfújás sem divat, mégsem hangos a média más országok tömeges fülgyulladástól elhullott állampolgáraival, ráadásul ha csak az orrfújás/szívás-cseppentés-lámpázás-fülmelegítés lenne az egyetlen módszer, amivel az ember átvészelheti a telet, nyilván az egész világ (de legalábbis a fejlett országok) ezt csinálnák.
Nem arról van szó, hogy én feleslegesnek tartom ezeket, sőt, mindent megteszek, hogy növeljem a beteg gyerekeim komfortérzetét és biztos vagyok benne, hogy az orrszívózással is ezt teszem, csak azt gondolom, hogy kicsit mellélőttünk ezzel a rendelővel. Mert ha már magán, és fizetek érte, akkor rendes kivizsgálást szeretnék, ők pedig szerintem eléggé túlvállalták magukat. Most keresek egy másik helyet…
Mit gondoltok erről? Ismeri valaki ezt a Proetz-módszert? Ti hogyan kezelitek a gyerekeiteket?
A mi családunkban kivétel nélkül minden gyermek 3 éves koráig megszabadult az összes mandulájától, illetve anya nem tudott dolgozni menni, mert a gyerekek folyton taknyosak, betegek voltak B) nagyinál dekkoltak betegen. Engem hülyének néztek a gyerekkínzásért, amiért fiziológiás sóoldattal mostam otthon a gyerek orrát (orrspray-be rakva, rengeteget sprézve), majd orrszívás, spray, orrszívás, spray, orrszívás (15 perc/szeánsz, naponta hatszor, éjszaka is). A gyerek minden betegségből pár nap alatt kiment, és antibiotikumokat sem kellett szedni. Valaki havonta, illetve akár havonta többször is antibiotikumozza a gyereket. Inkább az orrszívás. 1,5 éves kora óta egyedül tudja csinálni, és nagyon alaposan.
A nagy gyerekeim idejében 15-20 éve nem volt divat orrszívózni. Mégis gond és szövődmények nélkül túléltük az összes náthát. Most a két kicsinek, szintén nem vettem, bár most állandóan ajánlgatják. Eddig még nem hiányzott.
Mi homeopátiázunk meg sinupretet használunk. Eddig bevált, bár bölcsibe-oviba még nem jár senki.