Bár még mindig csak iterálunk a bölcsiből hazafelé történő gyerektranszportálás legmegfelelőbb módjához, úgy tűnik, hogy megtaláltam a nekünk való megoldást. Kezdetben volt ugye a sírva buszozás. Ezt nagyjából egy hétig bírtam idegekkel, aztán osztottam-szoroztam és a legkézenfekvőbb utat választottam, ami a gyalogszert jelentette. Nekem ez azért logikus, mert én ahova tehetem, gyalog megyek, egy olyan laza kocogó… Tovább »
Csak azért se buszozunk!
Bár még mindig csak iterálunk a bölcsiből hazafelé történő gyerektranszportálás legmegfelelőbb módjához, úgy tűnik, hogy megtaláltam a nekünk való megoldást. Kezdetben volt ugye a sírva buszozás. Ezt nagyjából egy hétig bírtam idegekkel, aztán osztottam-szoroztam és a legkézenfekvőbb utat választottam, ami a gyalogszert jelentette. Nekem ez azért logikus, mert én ahova tehetem, gyalog megyek, egy olyan laza kocogó… Tovább »
… csak nem merted megkérdezni 😀 Na jó, gondolom azért nem hánykolódtál álmatlanul az ágyadban egészen a mai napig, de sok az új olvasó, úgyhogy gondoltam néhány dolgot igazán megoszthatok magamról. 1. Debrecenben nőttem fel. Éppen ezért csurizom a lányom haját, szakállkát adok rá, hogy le ne egye a pólóját, görcsöt kötök az elszakadt cipőfűzőre,… 
Van két kisgyerekem és sokat vasalok. Aki még nem szervezte ki ezt a tevékenységet házhoz járó profi cégeknek, vagy nem az a perverziója, hogy gyűrött ruhákban jár, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. Az embernek minden leleményességére szüksége van ilyenkor. Persze vasalhatnék délben, amikor a gyerek alszik (de ezer más dolgom is van), esetleg éjjel,… 
Van BKV bérletem és nem félek használni! Mégis megbüntettek… Leszögezném, hogy én becsületes ember vagyok. Becsületes pancser, ha jobban tetszik. Tipikus esete annak az embertípusnak, aki túl sok kockázatot nem szeret vállalni: sunnyogni, hazudni, adót be nem vallani nem az én műfajom. Tizenkét éve élek Budapesten, következésképpen tizenkét éve van BKV bérletem (és nem érdekel, hogy… 
Mióta gyerekem van, elég sok olyan dologgal találkoztam, ami rengeteg anyatársamra jellemző és bennem mindig is visszatetszést keltett. Ilyen például az a szokás, hogy fiú- és lánygyermeknek is válogatás nélkül szájrapuszi jár, de irritál a királyi többes használata, a férfi állandó jellegű “apázása” abban az esetben is, ha éppen nincsenek jelen a gyerekek, de beszélhetnék… 