Az elmúlt 4 év

Vanek hétfőn ünnepelte negyedik születésnapját. Direkt nem szóltam nektek hamarabb, mert akkor jöttek volna a hülye kívánságok, hogy húzzam meg a fülét, meg hogy adjam át neki, hogy isten éltesse, egyesek pedig akár odáig merészkedtek volna, hogy csontot küldjenek neki ajándékba, én meg éjszakákat gubbaszthattam volna a kanapéja fölött, ugyanis  a csonttól és házi koszttól mindig lakodalmas kutyát játszik éjjel, ha értitek mire gondolok, úgyhogy jobbnak láttam kivárni azt a néhány napot, amin túl már nem is illendő felköszönteni egy ebet.

Igyekeztem olyan képeket válogatni, amiket még nem mutattam eddig, úgyhogy fogadjátok szeretettel ezt az exkluzív fotósorozatot! Akik nem tudnak betelni formás fejével és lenyűgöző szépségével, királyi méreteivel (Igen, kilóg a sztenderdből. Felülről.), azok bátran csatlakozzanak a facebook oldalamhoz, ahol rendszeresen találkozhatnak vele.

Született Varsánymezei Bátor… Értitek ugye, hogy miért kellett átkeresztelnünk?

Vadászkutyának hirdették. Őt! De most komolyan!

Voltak mondjuk ilyen szánalmasan nevetséges próbálkozásai

de egy percig sem lehetett komolyan venni

megboldogult Cicóval

Autóban rettegős

Egyeduralkodóként próbálja suttyomban halálra préselni a hasamban lakó 7 hónapos trónkövetelőt

Végül persze megbarátkozott vele

Csak karácsonykor tartózkodhat legálisan az ágyon, de ő ezt nem érti. Szerinte akkor van karácsony, amikor mi kitesszük a lábunkat a házból.

Se nem karácsony, se nem születésnap, de mondjuk kiváló bizonyíték arra, hogy nem én kényeztettem el

Nagyjából az első gyerek ülő- és mászókorához érve adott fel mindennemű ellenállást

és törődött bele a sorsába…

…végleg

Azért a második gyereket magunk közt szólva már túlzásnak érezte, sértődést színlelt

Végül a gyerekek nyertek, Vanek behódolt

meg jó fejek,a kajából is mindig adnak neki

“De azért ha lehet több gyereket nem akarok, rendben?”

A többi kutyás bejegyzésből ide kattintva szemezgethetsz.

Címkék:
Tovább a blogra »