1.0rejtelmek bloghttps://rejtelmek.cafeblog.huEvelinhttps://rejtelmek.cafeblog.hu/author/lina84/<p style="text-align: justify">A nyolcéves unokahúgom néhány barátnőjével közösen létrehozott egy honlapot. Nem tudom mennyit erőlködtek, míg kitalálták a mottót, de igen ütősre sikeredett: "Kezünkben az élet!!!!" Fiatalság bolondság, mondhatnánk, de azért van ám itt önbizalom kérem. És a lányok nem totojáznak, egyből a közepébe csapnak olyan fontos kérdéseket taglalva, amiket az ember elolvasva a homlokára csap, hogy ez igen, engem is ez foglalkoztat már évek óta (pl. lányok, ha profi focisták lennétek, a Real, vagy a Chelsea csapatába kerülnétek? :-D)! A kételkedőket pedig, akik fenntartásokkal érkeznek az oldalra, egy csapással helyreteszik: "Ezen az oldalon a fiúk és a lányok is egyaránt<em> tökéletes</em> szórakozást találnak".</p> <p style="text-align: justify">Ezt a hozzáállást kéne nekem is átvennem, nem ám olvasókért kuncsorogni és megosztásokért esedezni. Érezze csak magát megtisztelve az a személy, akinek megadatott, hogy szemeit a blogra vetheti. Az én mottóm tök béna: Gyerekek kis korkülönbséggel. Olvasd el, hogy mi hogyan éljük túl és nevess velünk. Vagy rajtunk. Egyáltalán mottó az ilyen? Valójában mi a mottó? "A szöveg hangulatának-irányultságának előzetes megalapozója, afféle szellemi hangvilla? Kulcs az értelmezéshez vagy puszta dekoráció? Segédegyenes vagy bokréta Isten kalapján?"* Pedig mottó az kell. Manapság már szinte nem ember az olyan, aki az önéletrajzában, motivációs levelében, facebook profilján nem emeli ki élete mozgatórugóját, hitvallását(!).</p> <p style="text-align: justify">Pedig nem lenne rossz ez az én mottóm, mert hát gyerekblogot írok vagy mi, mégsem megfelelő <em>szellemi hangvilla</em>, ha azt veszem figyelembe, hogy egy-egy gyerekekről szóló bejegyzésemet a nyolc darab kisgyerekes törzsolvasóm lájkolja csak, ellenben ha közzéteszek egy képet erről a félidióta vizsláról, ahogy alvás közben megcsillan a napfény a golyóin, akkor már mindjárt nyolcvan lájk érkezik.</p>   [caption id="attachment_1181" align="aligncenter" width="300"]<a href="https://rejtelmek.cafeblog.hu/files/2013/09/DSCN4007.jpg"><img class="size-medium wp-image-1181 " alt="DSCN4007" src="https://rejtelmek.cafeblog.hu/files/2013/09/DSCN4007-300x225.jpg" width="300" height="225" /></a> A hídról lefelé jövet lesz majd némi akadály...[/caption] <p style="text-align: justify">Ha pedig említést teszek a férjemről, vagy egy kis <a title="Férjszáj" href="https://rejtelmek.cafeblog.hu/2013/09/05/ferjszaj/" target="_blank">összeállítást készítek az aranyköpéseiből</a>, egyből húsz új olvasó csatlakozik az oldalamhoz. Ha netán egy jobban sikerült képet is feltennék róla akkor mi lenne? Félmeztelenre vetkőzött rajongók ostromolnák a munkahelyét? (Csak szólok, hogy ezek a szösszenetek hosszú, kitartó kutatómunka eredményeképpen jöttek létre, férjem napi beszédkerete ugyanis erősen korlátozott.)</p> <p style="text-align: justify">Most új mottón töröm a fejem. Ha van ötleted, szeretettel várom. Végső esetben az unokahúgomék hátha megsegítenek majd. :-)</p>   *Keresztesi József: Irodalmi szószedet: A mottórichhttps://rejtelmek.cafeblog.hu/files/2013/09/DSCN4007-150x150.jpg150150