… és még csak csütörtök van.
Hétfő
A celebek újabban a természetesség oltárán áldozva gyönyörűen megkomponált “most-keltem-ki-az-ágyból” szelfikkel árasztják el a netet, aminek gondolom az lenne a célja, hogy az ő példájukat látva mi is megbarátkozzunk sminkeletlen, KORA REGGELI önmagunkkal és meglássuk benne a természet adta szépet. Nos én, aki egy átlagos nő vagyok, átlagos számú (2 db) kisgyerekkel -akik még mindig, de mindig nem alusszák át az éjszakát-, átlagosan évi 4 alkalommal sminkelem magam (értsd: szempillaspirált használok), egy átlagos reggelen egyszerűen nem vagyok képes a kamerába mosolyogni, legalábbis amíg meg nem ittam a kávémat, semmiképp.
Nekem az első dolgom, miután sikerül kinyitnom az alváshiánytól bedagadt szemeimet, az az, hogy megszámolom hányan vagyunk az ágyban. És mindig, de mindig legalább eggyel többen, mint kéne! Vajon mit csinálok rosszul?
Kedd
Miért van az, hogy akárhányszor beállítok a kerületi Gyermekjóléti Központba egy csomag pelenkával meg egy doboz kinőtt ruhával, cipővel, játékkal, az átvevő úgy néz rám, mint aki attól retteg, hogy elviszik az ufók???
Szerda
Ortopédiai Klinika, gyermekszakrendelő, délelőtt 10 óra. Vannak azért egy páran, na. Mondhatni nem lehet leülni, nincs egy szabad hely sem. Én bizonytalanul arra a következtetésre jutok, hogy az itt várakozó kisgyerekeknek fájdalmaik vannak, hogy szar lehet mondjuk csípőszűrésre érkezett csecsemővel álldogálni császársebbel, gipszelt lábbal várakozni ötévesen, de úgy tűnik, a racionális gondolkozás manapság nem divat:
Csütörtök
De most komolyan, ez az időjárás meg mi a fene????????????????????????
